Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lajvér története IV

2008.02.03

      Termés („defterekben 10”)

 

GABONATERMÉS TOLNA MEGYE DÉLKELETI RÉSZÉN:Hektóliterben

 

Bátaszék:1558:830

                1559:--

                1560:522,9

                1561:--

                1562:--

                1563:390,1

                1564:--

------------------------------------

               1565:--

               1566:1687

Termés defterekben

 

Moha:Moha gabonatermelése olyan jelentéktelen volt,hogy lakói nem is adóztak utána Szigetvárra,hanem helyette a néhány dénáros sarlópénzt fizették.

 

Újfalú:1558:33,2

          1559:41,5

          1560:49,8

          1561:41,5

          1562:124,5

          1563:124,5

          1564:124,5

  --------------------------------

         1565:--

         1566:--

Termés defterekben

 

10. Defter:Török adólajstrom,számviteli könyv,telekkönyv.

 

EGYES HELYSÉGEKRE ÉS JOBBÁGYOKRA ESŐ CENZUS

1561.ÉS 1565-BEN

 

Bátaszék.Telkes jobbágyok száma Nyékkel

1561:12        1565:12

A helység által fizetett” cenzus 11”:100

Egy telkes jobbágyra jut Ft

1561:8,3          1565:8,3

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Moha:Telkes jobbágyok száma

1561:6          1665:4

A helység által fizetett cenzus:14

Egy telkes jobbágyra jut Ft

1561:2,3        1565:3,5

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Újfalu:Telkes jobbágyok száma

1561:4          1565:6

A helység által fizetett cenzus:22

Egy telkes jobbágyra jut Ft

1561:5,5       1565:3,6

 

            

A LAKOTT HELYSÉGEK TELEKPUSZTULÁSA

 

Újfalú  1561

Lakott telkek 5

Puszta telkek 3

 

Moha 1565

Lakott telkek 4

Puszta telkek 5

A pusztatelek aránya tehát általában meghaladta az 50%-ot,sok helyütt azonban a lakott telkek többszöröse volt.Újfaluban például /Horvát Márk Szigeti kapitány/foglalása előtt 11 telkesjobbágy élt,számuk néhány év alatt négyre apadt.

A másik a palotához adózó Újfaluban az összeírás időpontjába 4”béke idején”22 (telkes)jobbágy lakott.

A lakatlan telkek ugyan mutatják a pusztulásnak,mint tendenciának az irányát,a népességcsökkenés számadatainak megállapítására azonban nem alkalmasak.A csökkenés közel sem volt olyan jelentős,mint a pusztatelkek számából selythetők.

 

1561-1565

A szigeti „Provizor”egész évn át dolgoztatta a Bátaapáti,Bátaszéki,Újfalui,Lngfői és Kürtös lakóit,egy egy ekényi földet műveltek a szigeti udvarbíró tetszése szerint.Mind ezt annélkül,hogy az 1558 óta szedett összeg akár egy forintal is csökkent volna.

A defterek névanyaga nagyméretű migrációról tanuskodik,további pontos,név szerinti defterkiadások hiányában azonban ebben a kérdésben nehéz állástfoglalni.

Tolnamegye etnikai képe a XVI.században még egységes,a megszálló török és délszláv katonaságot leszámítva,szinte kivétel nélkül magyarok lakták.

A negyvenes években némi délszláv beszivárgás tapasztalható.

Tamásiban már 1542-ben szláv zselléreket említ a „dikajegyzék”1565-ben Bátaszéken rácokat a szigeti urbárium.

 

A vizenyők,ingoványosok,mocsarak közé telepedett sárközi,és más Duna melléki helységekben ez a művelési ág a szárazulatokra és a kiemelkedő hátakra kényszerült.

Persze árvízsulytotta terület a Kapos a Koppány és a Sárvíz mellett,a megye középső és nyugati vidékén is bőségesen akadt.

 

11:Cenzus:vagyonbecslés,adóbecslés,adójövedelem

 

1561-1565 között látszólag nem emelkedett jelentős mértékben a szigeti tartományban tartozó falvak cenzusa.Lényegesen megváltozik azonban a kép akkor,ha figyelembe vesszük,hogy 1561-ben a fizetett összeggel egyszersmind a robotot is megváltották.

Ebben az évben egyedül Ebesnél jegyezték fel,hogy a várerőditési munkálatoknál robotra kényszerítették a falut,és hogy végül ettől csak újabb 18 forint lefizetésével menekültek meg.A következő években már csak kevés falu tudta megváltani magát a robottól.

Az oldániak Szent Győrgy napjától(ápr.24)Szent Márton napjáig(nov.11)

Nyolc ökörrel szántottak,és más munkát is végeztek.Ökreik a kemény munkában elhullottak.A kemecseieket Tolnay Miklós officiális zavarta állandóan munkára:szántanak,kaszálnak,aratnak,csépelnek és házat építenek.Már az Ebesiek sem válthatták meg maguknak:a szigeti provizor egész éván át dolgoztatta őket.Bátaapáti,Bátaszék,Újfalu,Lángfő és Kürtös lakói egy-egy ekényi földet műveltek a szigeti udvarbíró tetszése szerint,és mindezt annélkül,hogy az 1558 óta szedett összeg akár egy forinttal is csökkent volna.Csak néhány nagyobb helység élvezhette a megváltás előnyeit:Ete és Decs váltsága a hetenként szállított hal,Szekszárdé 120db kősó volt.

 

SZIGETVÁRHOZ ADOZÓ TOLNA MEGYEI HELYSÉGEK 1565.ÉVI ÖSZEÍRÁSÁBÓL:

Szigetvárhoz és másokhoz tartozó javak urbániuma,a siklósi várhoz és különböző nemesekhez tartozó,a dombói,valpói és anyavári várhoz,valamint Szent Mihályhoz tartozó javak összeírása Baranya és Tolna megyében,az 1565.esztendőben.Ő szent császári és királyi felsége szigeti várához tartozó helységek száma és neve,mégpedig a szekszárdi apátság javaiból:Kövesd 34Ft,Adács 14Ft,Hidas 18Ft,Malonta 16Ft,Nyír és titeli káptalané 14Ft,Mórágy a budai Szent Zsigmond prépostságé 62Ft,Újfalu a budai Szent Zsigmond prépostságé 22Ft,Lángfő a Szent Zsigmond Káptalanné 10Ft,Moha a Budai Szent Zsigmond Káptalanné 14Ft,Bátaszék és Nyék a budai Szent Zsigmond káptalanné 100Ft.

 

 

1618

MARCA GÁSPÁRNAK AZ APÁTSÁGI JAVAK BÉRLŐJÉNEK LEVELE  ZLATINAI GYŐRGY BÁTAI APÁTHOZ

 

„Megírta és elküldte ezen ember által,hogy Vraságodon kívül más urat ne ismejenek,mert Vraságod nem nézi el büntetlenül.

Az donation magyarul írva minél előbb küldje el Vrságod,hogy az Vraságod igazságát vagy vármegyeként át vagy egyéb tisztviselő emberek előtt megmutassam,azok ellen akik az Vraságod jobbágyait háborgatni akarják.

Borda Andrást hiti szerint kérdeztem,és azon falukon kívül,az melyek nálunk írva vannak azt mondta,hogy ezek is mind Báttához taroznak:Ebes,Kövesd,Lángfő,Mórágy,Uyfalu,Sziaig,Kürtös,Nyrszó,Szaka,Ösztör,Maniak,Nadasd.”

 

Számbaveszik a Bátai Apátság javait Anno 1669.3.december

 

A bátai apátsághoz tartozandó mező városaink és falvaink rendszerint való nevei,melyek kérdése és tudakozása lőtt Bátán lakozó Szabó Gergől,Ács Mihály,Decsőn lakozó Török Gergöl,Nyéken lakozó Bankó Mihály jobbágyaktól.

Jelen lévén tisztelendő és becsületes pécsváradi apátúr Fenessy Győrgy és nemzetes Fördös Mihály úr bizonyosságban.

1.Ebes,török éli földét

2.Almás,Ráczok lakják Beszprémbe adóznak,Martonfalvainé bírja.

3.Ette város puszta,decsiek élik

4.Nyrsó alias Niskó puszta

5.Nána falu puszta

6.Lak

7.Langfeő Ráczok lakják és Beszprémbe adóznak

8.Bátaszék hódolatlan soldos ráczok lakják

9.Farkasd puszta,bátaszékiek bírják

10.Szeremlén város,kalotsai érsek úr őnagysága bírja.

11.Asszonyfalva puszta,Decsiek bírják

12.kis Decs puszta

13.kövesd puszta:határos Lángfeővel Bátaszékiek bírják.

14.Mórágy Beszprémbe adóznak.Most szentmártoni apát úr bírja,ráczok lakják.

15.Újfalú puszta

16.Szyagh ráczok lakják,alias Sziacs.

Mártonfalvai Ilona bírja.

17.Kürtös Nyrto és Syagh alias Sziacs között vagyon.Ráczok lakják.Pécsi püspök úr bírja

18.Szaka Ráczok lakják.

19.Eösztör közel a faluhoz és Berekalhoz.

20.Mániok,Simigi porkoláb bírja

21.Nádasd.Magyarok lakják a várost,az kastélt a törökök.

22.Apáty.öztörrel mórággyal határos Ráczok lakják.

23.Baal puszta Szeremleiek bírják.

24.Kakucz.Teress is levén azon apátursághoz,de nemtudják azokat.

           

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.