Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lajvér Története V

2008.02.03

 

Forrás:BÁTA ÉVSZÁZADAI

 1714 július.3 Újfalú

 

 

Közzétették a kersherics(Kerznerics)család fegyverváltságát(ius armorum),ami ellen Mérey(Merey)Mihály apát tiltakozott.

Hasonlóképpen tiltakozását fejezte ki aroczy(Daroczy)Ferenc Uzd és Hódos(Hodos)puszták ügyében?valamint Szalay Mihály a bátaszéki apátság provisora Szálka(Szalka) és Újfalú(Uyfalu)puszta ügyében.

A fent említet urak mindannyian egyetemleges tiltakozással és ellenvetéssel élnek a kiadott fegyverváltság ellen.

 

Forrás:Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1714-1717

 

Sajnos ezek a kutatások nem igazán világítanak rá arra a feltevésre,hogy Lajvér falunak mi lehetett a neve a Rác támadás előtt.

Egy biztos,már a Rác  támadás előtt is létezhetett a falu,és talán Újfalunak hívták mint ahogy ezt bizonyítja ez a térkép is  

 

 

Kép

 

LAJVÉR A XVIII.SZÁZADBAN

 

 

 1767-ben egész éven át működött csapszék Lajvéron,ahol az uraság borát árulták.

Külön feltüntették a házas zselléreket(6)Lajvéron,akiknek száma 15 fő volt s közülük nyolcnak volt mestersége.

1793-ban bejegyzett lakossági adatok:

Lajvéron a 26 feljegyzett házas „zsellér12”közül 1 szabó,6 molnár,1 kádár,1 fazekas,1 takács található.

A XVIII.században Lajvéron 40 fő Német származású ember lakott,ebből 36 fö Katolikus,2 pár Lutheránus

 

12. Zsellér:Jobbágytelekkel nem rendelkező jobbágy.

 

TOLNA MEGYE ÚTJAI ÉS A MELLETTÜK FEKVŐ TELEPÜLÉSEK A 18-19.SZÁZAD FORDULÓJÁN.

 

A postalexikon szerint Dunaföldvár 24,Paks 26,Tolna 28 és Szekszárd 29 „stációnyira13”távolságra volt Bécstől,a postaközponttól.

Tolna legészakibb postaállomása:Földvár tehát 364 km távolságra volt a császárvárostól.

S most nézzük,mit ír a postalexikon a Tolna megyei postaállomásokról?

Délről haladva Báttaszék(akkori helyírással)a földvári járásban fekvő mezőváros volt,amely a Teréziánum Alapítvány birtokhoz tartozott.Katolikus és Görögkeleti plébánia és templom állott a helységben,azonkívül urasági épületek,illetve uradalmi épületekről tesz említést.Szekszárd és Szekcső között postaváltó állomás volt.Közel feküdt a Dunához.

Az első népszámlálás,1786 idején 574 házat jegyeztek fel ebben a mezővárosban és a jelenlevő tényleges népesség száma 3396 fő volt.A „ jogi népesség”,vagyis az ott bejelentettek száma több volt,62-en voltak távol és csak 35 volt az „idegen”máshonnan jött,ott tartózkodó személy.E népszámlálás adatai között hasztalan keressük a földbirtokos nevét,az Tolna megyében nem került feljegyzésre.Azt azonban megörökítették,hogy a mezővároshoz 3 praedium,puszta tartozott/Dolina,Kövesd,Lajvér/amelyekben 53 ház állott és 258 fő lakott,akik nem szerepeltek a mezővárosban feljegyzett népességszámban.

A külterület népes volta a majorsági gazdálkodás egyik legszebb bizonyítéka.

 

13.Stáció:postakocsi,vonat állomása,megállóhelye.

 

1767-ben egész éven át működött csapszék Lajvéron,ahol az uraság borát árulták.

Külön feltüntették a házas zselléreket(19)Lajvéron,akiknek száma 15 fő volt s közülük nyolcnak volt mestersége.

1793-ban bejegyzett lakossági adatok:

Lajvéron a 26 feljegyzett házas zsellér közül 1 szabó,6 molnár,1 kádár,1 fazekas,1 takács található.

A XIII.században Lajvéron 40 fő Német származású ember lakott,ebből 36 fő katolikus,2 pár Lutheránus volt.

 

13.Zsellér:jobbágytelekkel nem rendelkező jobbágy,föld nélküli mezőgezdasági munkás.

 

LAJVÉR A XIX.SZÁZADBAN

 

XIX.század első két évtizedén végighúzódó s a továbbiakban is súlyosan ható probléma:az utak kérdése,melynek rendbetétele,az őszi és a téli időkben is járhatóságát elsősorban a helytartótanács szorgalmazta.Ez is Bécs kívánsága volt.A megye próbált mindezen kívánságoknak eleget tenni de az utak rendben tartása igen sok anyagot,követ,és még ennél is több igás és kézi munkáz kívánt.A megye földmérője,Schnemann a bátaszéki úriszékén lételét használta fel arra 1818 augusztusában,hogy Lajvéron lévő köveknek az utak építésére való alkalmatosságát megvizsgálja.Többszöri vizsgálat után megállapította,hogy az ott található követ a nap és a zápor felül szétmorzsolja,s így csupán sóder gyanánt lehet azt használni.

Az uradalom ingyen adta volna az anyagot,hiszen érdekében állt volna az útnak Bátaszék,Pilis és Nána felé történő kiépítése,amelyen szekerek is járhatnak.

A bátaszéki határ nagysága 1852.évi felmérés szerint 10.170 Kh 1347 négyszögöl volt.A határ 55 dűlőre tagólodott.A dűlök elnevezése megőrizte a betelepüléskori állapotokat.A dűlő nevek egy része német nyelven őrződött meg pl:Lajvérer Weingárfeld/azelőtt szántó szántó és kopár hegy volt/

1872:Tolna vármegye öt járásra felosztott helységneveinek névsora,népesség,területe:

Bátaszék:Dolina,Kövesd,Lajvér,Szenta pusztákkal.

Népesség száma:6702 fő

Helybéliek nyelve:Német,Magyar,Szerb

Az 1800-as évek közepétől Lajvér a bátaszéki Plébániához tartozott,161 lakosa volt ebből 161 német lakos,akik katolikusok voltak.

 

Általános katonai helyzet 1848 tavaszán és a nemzetőrség szervezése.

A nemzetőrségnek,mint karhatalmi szervnek,elsődleges feladatául azonban azt tűzték ki,hogy az új rendet védje a szegényebb paraszti rétegekkel szemben,akitől féltek,hogy esetleg a kezükbe adott fegyver a földesurak ellen fogják fordítani.Ezért zárták ki kezdetben a soraikból félteleknél kisebb földterülettel rendelkező parasztokat,a zselléreket,a munkásokat és a diákokat.

A földvéri járásból:Agárd 32,alsónyék 10,Alsó és Felsőapáti 3,Báta 35,Bátaszék 50,Dolina 1,Kövesd 1,Lajvér 2,Bikács 2,Bölcske 44,Decs 24,Dunaföldvár 128,Dunakömlőd 14,Fadd 45,Felső-Hidvég 2,Közép és Alsóhidvég 1,Gerjen 12,Dunaszentgyörgy 10,Györköny 25,Hencse 1,Kajdacs 12,Kajmád 3,Jegenyés 1,

Madocsa 21,Mözs 21, Németkér 11,Paks 93,Pilis 7,Szedres 5,Júliamajor 1,Középmajor 1,Szekszárd 104,Tápé 1,Tolna 65,Tengelic 4,Zichy Tengelic 2,Nagydorog 28,Őcsény 24,Várdomb 7.

Összesen:850 fő

Természetesen más járásokból is toboroztak össze embereket mert Tolna megyében 2179 fő nemzetőr teljesített szolgálatot.Dombovári járás 501,Völgységi járásból 419,Simontornyai járásból 409 fő.

A megye lakossága ebben az időben 190.000 lelket számlált,tehát a számítás szerint minden helységben 82 lakos után kellet egy nemzetőrt kiállítani.

Így toboroztak Lajvérról is 2 főt.

A létszámot lehetőleg az önként jelentkezőkből igyekeztek mindenütt elérni,ahol azonban nem sikerült,ott az alkalmas egyéneket összeírták és sorhúzás után állították ki a községre kiszabott létszámú nemzetőröket,először a 18-40 éves korosztálybeliekből,ahol ebből a korosztályból nem tellett ki a létszám,azokban a helységekben 50 éves korig bel lehetett menni.

 

Az 1860-as években Bátaszékhez négy puszta tartozott,ahol a szociális viszonyok még lehetetlenebbek voltak.Lajvéron 45 ház állt,melyeket Bátaszékről odaszármazott németek lakták.

Volt itt még négy malom:a Herrschafts Mühl az uradalomé,a Hazelmühl,nevét a mellette lévő Hanzelberg nevü szőlőhegyről kapta,Reinharts Mühle,mely előbbi tulajdonosáról kapta nevét és a Nen Mühle,mely akkor épült.

Bátaszék község képviselő-testületének jegyzőkönyveiben a határban lévő vadvizeket levezető árok kérdése már 1882-ben feltűnt különösen sürgető feladat a Lajvér patak megregulázása.

 

 

Kép

 

Nem oldódott meg ilyen simán a szabályozás kérdése,ettől kezdve szinte minden évben felmerült e probléma,de pénzhiány miatt a végleges megoldásra korszakunkba nem került sor.

Az iratokból megtudjuk,hogy a Lajvér-patak 2055 öl hosszan húzódik Bátszék határában mely elsősorban a környező települések(Véménd,Ófalu,Mórágy,Apáti,Palatinca,Mőcsény,Szálka,Grábóc,Alsónána,Pilis,Decs, és Alsónyék)belvizeit vezeti el,a Bátaszék község alatt elterülő Sárvíz mederbe,s ezen keresztül a bátai dunaágba.Az árok keskeny és sekély,esése kicsi,több patakmalom működik rajta,ezért a hegyekből lerohanó vizet meg nem bírja,a víz hóolvadáskor,valamint minden nagyobb esőzésnél a partokat átlépi,s a szántókon,réteken,legelőkön szétterülve tetemes károkat okoz a lakosságnak.

Az árkot a Szekszárd-bátai Dunavédgát Társulat költségén szeretnék megregulázni,mivel a község szegény.

Bizonyos eredményeket el is értek,mivel hosszú előkészítő munka után a Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal 1901-ben elkészítette a Lajvérpatak szabályozási tervét,ennél többet azonban nem.

Így a képviselő-testület 1903-ban úgy döntött,hogy a Lajvérpatak Bátaszék határán átvonuló szakaszát közköltségen kitisztítják.

 

Kép

 

 

Lajvér területén keresztül húzódó vasúti pályán 1873-ban indították meg a vasúti forgalmat.

 

KUTATÁS A VAJTERMELÉSRE BERENDEZETT FALUSI TEJSZÖVETKEZETKRŐL

 

Lajvér

1899.XI.2 kezdte meg működését

Szövetkezeti tag 52 fő

Hány üzletrész(tehén)71 db

1902-ben termelt tej literben 72.515 l

1902-ben legkisebb napi teljesítmény 110 l

               Legnagyobb 335 l

 

Tolna Vármegye 14.évf.32.sz

„A kány-fok lecsapolása:Alsónyék határában a Lajvérpatak behejózását követően szükséges a kányafoki belvizek szabályozása.

Az Alsónyék határában lévő kányafoki belbizeknek ősidőktől fogva a Lajvérpatakban volt a lefolyásuk.

Miután azonban a Szekszárd-bátai ármentesítő társulat a Lajvér folyását szabályozta,töltések közé fogta,a kányafok környéke,mint egy 50 katesztrális hold,lefolyását elvesztette és így víz alá került.

Az érdekeltség elhatározta e terület lecsapolását és az erről készített tervet a földművelésügyi miniszter helyesnek és kivitelre alkalmasnak találta.A kivitelhez a társulat is hozzályárult:A munkálatok házi kezelés mellett 600 és néhány koronából kikerülnek és 15 nap alatt elvégezhetők.”

 

LAJVÉRPATAK SZABÁLYOZÁSA

Báta körül a régi Sárvíz-mederbe torkolló Lajvérpatak és mellékvitei a:

Kövesdi árok szintét a hegyekről hozzák a vizet,előbbi eredetileg Bátánál,az utóbbi pedig Bátaszék déli részén ömlött a Sárvízbe.Vízmosásos,hordalékos medrük eliszapolta,elmocsaraította a hegyek lábát.A Lajvér-patakon 5 malom is müködött.A Lajvér alsó 9km-es szakaszán már 1898-ban szabályozta a Szekszárd-bátai ármentesítő társulat és a bátai szivattyú telep fölött bevezette a főcsatornába,a Kövesdiárkot pedig bevezette a Lajvérpatakba.

1927-ben amikor a Lajvér árvize átszakitotta a bátaszéki vasútvonalat,a társulat kibővitette a medret Bátaszék és Alsónyék határában.A legújabb időkben 1956-ig a Lajvér medrét,a kövesdi víz medrét pedig 1937-ben,1941-42 ben,majd1954-56-ban hozták jó karba.

A Lajvérpatak 1924.augusztus 10-i felhőszakadás után kilépett medréből Bátaszéknél.A község határábann 2000 kat.hold került víz alá és a vasúti töltés több helyen átszakadt.

A veszteségek felmérése után kezdődőtt meg újra a két patak karbantartása.

A feladat megszokot módon a Szekszárd-bátai ármentesítő Társulatra hárult,melynek ezt a munkát két szivattyútelep megépítése és fentartása,valamint közel 250 km hosszú belvízcsatorna hálózat és 41,5 km hosszú védgát felügyelete mellett kellett végezni.

Tevékenységének anyagi feltételei azonban sokkal rosszabbak voltak,mint a háború lőtt,1924-től az állam a nehéz pénzügyi helyzetre való hivatkozással megvonta a társulat kiadásai után járó adóvisszatéritést.Így évi 60.000 pengő maradt el.

Állami támogatást is alig kapott.

Segítséget az érintett birtokosok közössége adhatott.Őket az 1885.évi XXIII.tcmajd egy 1899.évi megyei határozat is kötelezte helyi érdekeltségek alakítására,melynek a szükséges kisebb javításokkat és megelőző munkákat kellett volna elvégezniük.

Ahelyi érdekeltségek azonban nem jöhettek létre.A társulat tehát csak maga erejére számíthatott,bevételei alig emelkedtek.A központi elvonások állta kialakult helyzetet településeken nem tisztázták pontosan,kiknek kell hozzájárulást fizetni.

Az említett árvíz után Bátaszéken is hoszúideig elhúzódtak azok a viták,melyekkel megpróbálták eldönteni,hogy csak a part menti birtokosok vagy valamennyi földadót fizető bátaszéki polgár viselje a községre eső terheket.A finanszírozás kérdését végül a földművelésügyi miniszter 1931.évi,ide vonatkozó határozata oldotta meg.Alsónyék,Bátaszéket,Mórágyot,Mőcsényt,Palatincát kötelezte a kötségek fedezésére a Lajvérpatak esetében.

Itt a munka folytatására a Vármegye saját 1933-ban adott engedélyt.

A miniszter saját keretéből 30.000 Pengőt államsegélyt utalt a munkát koordináló Székesfehérvári Kulturmérnöki Hivatalnak.Ebből az összegből Bátaszék is igényelt 2.000 Pengő kölcsönt a területén lévő két,patakon átívelő híd felujítására.

A Lajvérpatak medrének mélyítési munkálati 1934 tavaszán kezdőddöttek és két év múlva felyeződtek be.A Lajvér alsó folyásainak eliszaposodása miatt a Kövesdi(Malom)árok is egyre gyakrabban kiöntött.Mivel a Lajvérpatak mélyítése késett a község már az árok áthelyezését tervezte.

Ez azomban a várhtó nagy anyagi kiadások miatt elmaradt.

A szabályozás a harmincas évek végén más módon és együtt ment végbe a tagosítás idején keresztülvitte lecsapolási munkákkal.A két világháború közötti lecsapolások eltértek a korábbiaktól,mert a rétek mellett a legelőket,szántókat és belsőségeket is bevonták ezekbe a müveletkebe.

A község egész határát átfogó vízrendezést a Székesfehérvári Kulturmérnöki Hivatal tervei alapján végezték el.

A hivatal négy árokrendszerrel Kövesdi árok,Zsizsáki dűlőben lévő lecsapoló árok,a Lajvér falu alatti rétek lacsapoló Pécs bátszéki vasút menti árok,az újtelepi lecsapoló árok külön-külön dolgozta ki a dokumentációt,így ezek szabályozása egymástól függetlenül is kivitelezhetőek voltak.

A munkálatok jelentősége miatt a Belügyminiszter összesen 19.000 Pengő segélyt adott Bátaszék községnek.

A lecsapolás két formályát alkalmazták a beruházás során.Az egyik módszer a mederrendezés volt.Ezt a kövesdi ároknál figyelhettük meg,mely vizét előzőleg a Lajvérpatakba szállította.

A lecsapolás másik módját a gyüjtő csatorna létesítése volt.A Szekszárd-bátai Ármentesítő Társulat által kiásott övcsatorna a Pécs-bátaszéki vusút és a Szentai út találkozásától a Sárvíz csatornáig húzódott és a már említett másik három lecsapoló árok vizét vette fel.A 2950 m csatorna megépítésével nemcsak a zsizsáki dűlőt,a Lajvér falu alatti réteket,hanem 408m árok közbeiktatásával a Malomrét dűlőt is sikerült vízteleníteni.

Az erőfeszítések eredményeként 467 kat.hold 827 öl mezőgazdasági művelésre alkalmas területet mentesítettek.

A beruházást,mely 1940.május 30-tól 1942.prilis 11-ig tartott,nemcsak a mezőgazdasági érdek,hanem a lakott részek védelme is indokolt.Egy hónappal a kivitelezés megkezdése előtt egy újabb árvíz elsöpörte az Alsónyék és Bátaszék közötti hidat.

A helyre állításkor a híd környékén a partot feltöltötték és a Nyéki utca vizét,automatikusan zárodó zsilippel felszerelt betoncsövön keresztül vezették el a mederbe.A iáradó víz megrongálta még a Vágóhídhoz vezető gyalogjárdát.Öt ház tulajdonosai házaikért a Vármegye Szociális Alaptól 675 Pengő segély kaptak.

Pár ével korábban,1933.március 8-án talajvíz miatt Lajvéron 1 kat.holdnyi darabon 0,30-1,00 m mélységben megsüllyedt a föld.Az itt élőket el kellett költöztetni.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

nemzetőrök

(Kaszás Viktor, 2010.01.24 19:01)

Vajon meglehet-e tudni valahonnan 1848-as nemzetőrök neveit?,mert ez engem nagyon érdekelne,főleg a várdombiak.